LENYŰGÖZTE A TERVTANÁCSOT A SZIGETERDEI ELKÉPZELÉS
Egyöntetűen sikert aratott az Országos Tervtanács előtt a dombóvári Szigeterdő átépítésére készített terv, mely Török Péter Ybl-díjas tájépítész és Pete Balázs okleveles építészmérnök közös munkája. Dombóvár polgármestere hamarosan Zalaegerszeg vezetésével tárgyal a Kossuth- szoborcsoport eredeti táblájáról.

A tervek másfél év alatt készültek el. Az országosan elismert tájépítész és csapata benyújtott márt egyet, ám az a tervtanács nem fogadta el. Az impozáns elképzelést túl díszesnek találták, ami így a park fő elemeitől, azaz a Kossuth-szoborcsoporttól terelte volna el a fi gyelmet. A mostani tervek már egyöntetűen tetszettek a tanács tagjainak Szabó Loránd polgármester elmondta: a kivitelezés jövőre kezdődik, ütemezetten, hiszen a város anyagi forrásai nem engedik meg azt, hogy az elképzelés teljes egészében egyszerre megvalósuljon. A park átalakításának célja, hogy egy egységes megjelenés szoborgalériát alakítsanak ki, azonban mindemellett fontos szempont a természeti értékek, első sorban az öre fák és élőviláguk védelme. A tervek alapján egy három kamaratérre, rendezvénytérre tagolt centrális tér köré kívánják szervezni a szobrokat egymástól egyenlő távolságra A magasabbra mintázott Kossuth is egyenrangú szereplőjévé válik a kompozíciónak. Mindezzel egy drámai teret kívánnak kialakítani, melynek közepéről szétnézve úgy érezhetjük mi is az alkotás részévé válunk. Ám más terveik is vannak a Szigeterdő fejlesztésére. A nemrég befejezett rekortán futópálya után meg fog épülni a lakótoronyhozv ezető híd és hamarosan átadják azt a csúszkapályát is a parkban, mely a „Hat vár - hat rád”-túra alkalmával debütált és vélhetően a gyerekek nagy kedvence lesz. A település polgármestere hamarosan ellátogat Zalaegerszegre, az ottani város- és múzeumvezetéssel tárgyal majd. A cél az hogy Dombóvár megszerezze a Kossuth-szoborcsoporthoz tartozó eredeti kőtáblát, melyet a zalai megyeszékhelyen találtak meg. Szabó Loránd szerint a méltó helye
a táblának az eredeti szoborcsoport talapzatán lenne. Ha ez mégsem sikerülne, akkor legalább ideiglenesen hozná Dombóvárra a táblát, cserébe innen egy Kossuth-szoborcsoport fotókiállítást vinnének Zalaegerszegre. - A budapesti Kossuth-szoborcsoporthoz tartozó eredet kőtáblát a zalaegerszegi felszabadulási emlékmű elbontásakor találták meg. Petőfi Sándor „Élet, vagy halál!” című verse kezdősorainak szövegtagolása, a betűméret, az arányosság alapján bizonyossá vált, hogy a kőtábla a Horvay János által alkotott Kossuth-szoborcsoport része - írta június végén az MTI. A szoborcsoportot 1927. november 6-án avatták fel a budapesti Kossuth téren. A műalkotás a Rákosi-korszakban „szalonképtelenné” vált, melankolikusnak találták, ezért 1951-ben elbontották és feldarabolták. A szobrokat egy ideig a Kerepesi-temetőben őrizték, majd 1959-ben Dombóvárra vitték. Az elmúlt évszázad ötvenes éveiben gyakori volt az, hogy a régi emlékművek szétbontásából származó, jól megmunkált anyagokat újra felhasználták. Horvay János alkotásának eredeti kőtáblája valószínűleg így kerülhetett Zalaegerszegre, ahol több mint félévszázadon át rejtve maradt. A park átalakításának költségeire az Önkormányzat a Terület-
és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretein belül turizmusfejlesztési támogatásra nyújtott be pályázatot, azonban Fehérvári Tamás és a fi deszes többségű megyei közgyűlés “szakmai” alapon elutasította a beadványt.


2017 JÚL 19 14:53:35/