Múltunk ezer ablaküvege – Tisztelgés Koncz András (1903-1975) fényképész munkássága előtt című fotókiállítás anyaga

1919-ben született újoncok csoportja (1940.04.09.)

Sorozás utáni pillanatok a Vasutaskör udvarán. A tri­anoni békediktátum tiltása ellenére az 1930-as évek­ben megindult a honvédség egyre nyíltabb fejlesztése. Az 1938-as győri fegyverkezési program már 250 000 fős hadilétszámú honvédség kiépítését tűzte ki célul. Ennek érdekében egyre gyakoribb lett, hogy a haderőt kényszertoborzás útján, sorozással egészítették ki. Egy ilyen alkalommal készült a felvétel a kultúrház­ként és csapszékként is működő Vasutaskör udvarán. Elől ülnek a sorozóbizottság tagjai, középen Kenézy László járási főszolgabíró, körülöttük – nagyrészt ru­hájukon már szalaggal – a katonai szolgálatra alkal­masnak talált fiatalok. Még lelkesek és büszkék, de hamarosan jön a bevonulás, és indulnak a Don felé… Közöttük Szőllősi István szabómester (első sorban jobbról a harmadik), mellette a pulai Kocsis József, aztán Martinka István (a harmadik sorban jobbról a csendőrök után a kilencedik), mellette balról Eckert szabó és Heffner Jenő, szintén szabómester. Hátul az állósorban balról a nyolcadik Molnár Sándor fodrász, kalapban. Ők hazatértek. Ám sokak emlékét évtizede­kig semmi más nem őrizte, mint a fiaikat vesztett és örökké visszaváró szülők, feleségek, apjukat elfelejtő vagy soha nem ismert gyerekek. Nevüket csak a rend­szerváltoztatást követően, 1991-ben véshettük fel a Hősök emlékművére.