fbpx

Városunk Dombóvár

Dombóvár történeti értékű épületei

1.      Épület címe: Arany János tér 5.

Megnevezés: Korona szálló

A Korona szálló 1781 körül létesült, majd 1820 körül klasszicista stílusban átépítették. Az épületet az Esterházyak emelték, hogy birtokközpontjukba látogatva méltó körülmények között tudják fogadni az uradalom gazdatisztjeit. Az 1900-as évek elején az épületet Esterházy Miklós 1 korona jelképes bér ellenében a községnek adta használatra, és beszálló vendéglő lett belőle. Ekkortól Dombóvár vagyonos polgárainak, hivatali elöljáróinak, a hercegi gazdatisztek találkozóhelye volt. Az egyemeletes, klasszicista fogadó timpanonjával egyszerűségében is monumentális homlokzatával uralkodott a település minden épületén, s mint ilyen a társasági élet központja, legelegánsabb helye volt. Nagytermében bálokat, koncerteket, színielőadásokat is rendeztek. Az államosítást követően művelődési házként működött. Az 1950-es 60-as években még mindig népszerű szórakozóhelynek számított, annál is inkább, mert itt tartotta Hermesz tanár úr emlékezetes „tánciskoláit”, itt állt színpadra először a Kapos Kórus. Itt táncolt először községének a Bodai József alapította legendás Kapos táncegyüttes. 1979-ben felépült Dombóvár új művelődési háza az új városközpontban, és ezzel véget ért a Korona majd 200 éves története. Mai romos homlokzatán nehéz felidézni egykori fényes múltját.

2.      Épület címe: Baross u. 10.

Megnevezés: Lakóépület „Szerafin-féle” ház

Az épület a legrégebbi városrészen található, a századfordulón épült. Tulajdonosa a Szerafin család (több tagja is) ismert hentes és mészáros volt, üzleti felirata egykoron látható volt a ház homlokzatán is. Az 1930-as években a pénzügyőrség használta. Építészeti értékeket az utcai homlokzat jellege adott az épületnek. A pilaszterek, az erőteljes záró párkány és a nyílászárók körüli díszek, együttes homlokzati plasztikát alkottak. Mára sajnos csak történeti értéket képvisel, állapota jelentősen leromlott, ezért lekerült a védett épületek listájáról.

3.      Épület címe: Kossuth Lajos u. 19.

Megnevezés: Lakóépület

Az épület homlokzatképzésben találunk értékeket, úgymint a rusztikus utcai homlokzat, a nyílászárók körüli plasztikus díszek és záró párkány.

4.      Épület címe: Kossuth Lajos u. 25.

Megnevezés: Lakóépület

A „Hónig-féle” ház a XIX. század végén épült. A család több generációja lakott benne, egyik tagja Hajdu Miklós országos hírű publicista és író volt. Az épület utcai homlokzata építészeti értéket képvisel. A tető fölé emelkedő középső rizalitos rész, a korintuszi pilaszterek, a nyílászárók körüli díszek a plasztikus homlokzatképzést fokozzák.

 

5.      Épület címe: Kossuth Lajos u. 27.

Megnevezés: Polgári lakóház

A lakóház ma saroképület, a Kossuth Lajos és a Dózsa György utca sarkán áll. A Wurm ecet- gyáros család élt itt a századelőn, az épülethez tartozó telken a belső udvarban épült az ecetgyár, melynek hirdetése rendszeresen megjelent a korabeli helyi sajtóban a Dombóvár és Vidéke hetilapban. Az ecetgyár kiváló termékei országosan is ismertek voltak.

Az épület elsősorban az itt élt család nevének köszönhetően, illetve elhelyezkedésénél fogva (a mellette lévő 25. számú díszes (védett) épület a Hónig család tulajdonában volt, a 19. számú ház szintén védett épület) képvisel értéket. Dózsa György út felöli oldalán korabeli díszítését megszüntették, homlokzati részén még fellelhető a pilaszteres díszítés, terméskő felrakással.

6.      Épület címe: Deák Ferenc u. 3.

Megnevezés: Lakóépület

A polgári épület a legrégebbi városrészen található, ebben a formájában a századfordulón épült a korra jellemző stílusban. Az építészeti értékeket az utcai homlokzat jellegében találjuk. A homlokzati tagozatok, a pilaszterek, a nyílászárók körüli díszek a szecessziós elemekkel, valamint a párkányok együttesen alkotják a homlokzat plasztikáját. Az 1944-ben létrehozott gettó területéhez tartozott.

7.      Épület címe: Deák Ferenc u. 12.

Megnevezés: volt Zsinagóga

Az épület a város történelmi negyedében, a Kakasdombon található, és azon kevés épületek közé tartozik, amelyek még a XIX. század végén épültek. Helyén korábban egy szerény imaház állt, amelyet 1885-ben Klingenheber nevű mérnök tervei alapján átépítettek. Az épület téglalap alaprajzú, nyeregtetős, keleti oldalán kontyolt, a nyugati oldalon oromzatos lezárású. Nyugati oldalán a kiemelt rizalitos homlokzat tetején a bejárat felett emelkedett a magasba Mózes kettős kőtáblája. A nagyméretű boltíves ablakok az épület északi és déli oldalán helyezkedtek el, a fürdő bejárata is az északi oldalon volt. Az épület eredeti, díszes ornamentikáját 1964 után az új tulajdonos megszüntette, az oromzati részeket visszabontotta. Az épületet kétszintes raktárként használták, mára állapota jelentősen leromlott.

 

8.      Épület címe: Földvár u. 6; 8; 10; 12.

Megnevezés: Lakóépületek (Vasutas lakások)

A négy szomszédos épület az első dombóvári pályaudvar közelében 1910-ben létesült vasúti altisztek számára típusterv alapján. A 4 db 8 lakásos, 2-2 szobás otthonok szép, művelt előkerttel rendelkeztek. A helyi védelem alatt álló Földvár u. 6; 8; 10; 12. számú vasutas lakóházak Dombóvár sziluett-értékű épületei. A nyílászárók szimmetrikus rendje, a szinteket elválasztó erőteljes párkány, a tégla architektúrás homlokzati kialakítás egyedi értéket képvisel.

9.      Épület címe: Földvár u.35.

Megnevezés: Dombóvár vasútállomás

Az épület a XIX. század végén a település második vasútállomásaként épült a Budapest-Pécs vasútvonal mentén 1883-ban a vasúti állomásokra jellemző stílusban, több korabeli fotón és képeslapon is szerepel. Az épület tömege, a homlokzat három rizalitos megoldása, a nyílászárók szimmetrikus rendje, jelentős építészeti értéket képviselnek.

1986-ban az előcsarnokot átalakították, a bejáratnál lévő bővítményt elbontották, és a bejárat középre került, a kijárat a peronokhoz szintén más helyet kapott. Ugyanakkor a tetőszerkezet javítása, pala tetőfedés cserépfedésre való cseréje, a nyílászárók cseréje, a közbenső födém megerősítése is megtörtént. A homlokzat vakolatot kapott, a pince szigetelését körbe futó árokkal oldották meg.

10. Épület címe: Szabadság u.12.

Megnevezés: a volt Közgazdasági Bank, később a rendőrség épülete

Az épület két részből áll: az északi szárnya a Közgazdasági Bank (1922-36 között) épülete volt, a déli szárnya egyemeletes lakóház, Kisgeszényi Szabó Lajos nagybérlő („nosztányi Szabó”) tulajdonát képezte, akinek a címere ma is látható a bejáratnál. Az épületet Horváth Sándor kaposvári mérnök tervezte, a település első akadálymentesített épülete volt. Homlokzatára Fetter Károly szobrászművész Zsolnay majolikából készült Mária szobra került, felszentelése 1934. február 2-án történt. A Közgazdasági Bank főbejárati ajtaja a sarkon volt, amelyet később megszűntettek. Eredetileg földszintes épületére 1935-ben emeletet építettek, terveit Török Árpád szintén kaposvári mérnök készítette. 1938-ban az épület a Csekefalvi (Faics) család tulajdonába került. Az államosítást követően a rendőrség állománya nyert benne elhelyezést, jelenleg magántulajdonban van, fejújításra vár. A homlokzati díszek egy része az idők során megsemmisült.

 

11. Épület címe: Szabadság u. 14.

Megnevezés: a volt járási főszolgabírói hivatal, később zeneiskola épülete

Az épület 1896-ban a főszolgabírói lakkal együtt épült, tervezője Szoukop Adolf kassai mérnök volt. Építőmestere Spitzer Sándor helybeli vállalkozó volt. Az épület ahhoz a Szabadság utcai épületcsoporthoz tartozik, amelyet a mai Múzeum épülete, az iskolaépület, a volt rendőrség és a posta épülete alkotják. Az épület tömege, historizáló stílusa, a nyílászárók körüli díszek, valamint a párkányok jelentős építészeti örökséget képviselnek.

12. Épület címe: Szepessy u. 6.

Megnevezés: Lakóépület

A lakóház 1936-ban épült. Tulajdonosa Kormány (Kaufke) János mozdonyvezető volt, a lakóépület a dombóvári Farkas István építőmester tervei alapján épült. A homlokzati tagozatok, a középső rizalit, a pilaszterek, a záró párkány és a nyílászárók körüli díszek építészeti értéket képviselnek.

2006-ban a lakóépület tetőszerkezetét javították, kéményét átrakták, az épület belsőt átalakították. A teraszból szoba lett kialakítva, a teraszra vezető íves lépcsőt lebontották.

13. Épület címe: dr. Riesz József u. 3.

Megnevezés: Lakóépület

A lakóépület az egykori hercegi nagymagtár téren épült a belváros történelmi részén az 1920-as években, 1929-től lakója Friedmann Hillél rabbi volt. Az utcai homlokzat középső részének rizalitos megoldása kiemelkedő oromzattal és plasztikus díszítésekkel jellegzetes megjelenést biztosít az épületnek. Szintén értékes megoldás az a torony, amely a bejárat fölött látható.

14. Épület címe: Petőfi Sándor u. 3.

Megnevezés: Lakóépület

Baumgart János neves helyi építőmester lakóháza volt. Leánya Erzsébet és férje Novák Rezső is neves író volt. Az építészeti értékeket az utcai homlokzatképzésben találhatóak, úgymint a homlokzati tagozatok, a nyílászárók körüli díszek, a kapualj az íves áthidalóval és díszes faajtóval.

1991-ben az utcai szobából üzletet alakítottak ki, melyet az utcai ablaknyílás parapetjének lebontásával és beton tömblépcső építéssel oldották meg. 1992-ben a homlokzat másik részen szimmetrikusan még egy bejáratot alakítottak ki.

 

15. Épület címe: Petőfi Sándor u. 13.

Megnevezés: Lakóépület

A „Neiser-féle” ház a XX. század elején épült, közvetlen szomszédságában nyílt meg 1912-ben településünk első mozgóképszínháza, az Uránia filmszínház, melyet szintén a kereskedő Neiser család működtetett. Az utcai homlokzat jellege építészeti értéket képvisel, többek között a homlokzati szimmetria melyet két sarok rizalit alkot, az íves oromzat mely gazdagon díszített felülettel készült és meghatározza az épület plasztikáját. A nyílászárók körüli díszek és a kapualj az íves áthidalóval szintén hozzájárulnak az értékes homlokzatképzéshez.

16. Épület címe: Jókai u.1. (hrsz.: 90/2)

Megnevezés: a volt könyvesbolt épülete

Az épület 1902 és 1904 között épült a kereskedő Rothermel család bérházaként historizáló stílusban. Elsősorban különböző kereskedelmi egységek működtek benne: Csomor-Patika, Szerafin hentes, László Vilma papírkereskedése, stb. Az államosítást követően fodrászat, majd könyvesbolt működött itt. Több korabeli fotón, képeslapon szerepel, megjelenése, tömege a mai napig meghatározza az utcasarkot. A homlokzat jellege­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­-homloktagoló elemek, záró párkány és magas attika a bejárat fölött értékes és védendő.

A könyvesbolt bejárati ajtaját kicserélték, emiatt a bejárat körüli pilaszterek és párkány eltűntek. 1996-ban a Jókai utcai épületszárnyon az ablakokat nagy vitrinablakokra és egy bejárati ajtóra cserélték.

17. Épület címe: Jókai u. 1. (hrsz.: 90/3)

Megnevezés: Lakóépület

Az épület 1902-1904 között épült, egyidőben a szemben lévő Rothermel családi házzal. Bérház volt, elsősorban orvosok, ügyvédek voltak a ház bérlői. A nyílászárók rendje és díszítése, a homlokzati tagozatok, az erőteljes attika a kapualj fölött jelentős építészeti értéket képviselnek. Ez az épületrész a volt könyvesbolttal együtt a központban a legforgalmasabb utcasarkot alkotja. Az államosítást követően tanácsi bérlakásokat hoztak létre benne.

18. Épület címe: Jókai u. 3.

Megnevezés: Mentőállomás

A polgári villát a XX. század elején Spitzer Sándor téglagyártulajdonos és kereskedő, vállalkozó építette családi használatra. 1932-39 között gyakori vendége volt a háznak a Spitzer családdal rokon Szenes Hanna. A homlokzatképzésben szecessziós motívumok találhatók. Az épület tömege, tetőformája, az íves oromfalak a különleges formájú padlásablakokkal, a fedett terasz a bejáratnál, jelentős építészeti értéket képvisel. 1956-tól mentőállomás. Az állomás telefon-ügyeletese volt 1947-től nyugdíjazásáig Majorosné Medveczky Gabriella, Magyarország első női ejtőernyőse.

 

19. Épület címe: Jókai u. 17.

Megnevezés: Lakóépület

A villa jellegű épület a belvárosban található a Jókai és Katona József utca sarkán. Építtetője és lakója Neun János nevű ügyvéd volt az 1920-as években. Az épület tömege, a tetőformája, a középső rizalit az íves oromzattal, a homlokzati díszek és a nyílászárók rendje a múlt század építészeti jellemzőit hordozza. 1945-től az épületet a Nemzeti Parasztpárt és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is bérelte az államosításig.

20. Épület címe: Bezerédj u. 2/a

Megnevezés: a MargarétaReformátus Óvoda épülete

Az államosítás előtt a villa Mayer Márton hercegi tiszttartó otthona volt (neje Rothermel lány). Ahhoz a Bezerédj utcai épületcsoporthoz tartozik, amely még a XX. század elején alakult: ide tartozik a mai Metodista egyház, a volt „Faics-féle” iskolaépület, az evangélikus templom és a gimnázium épülete. Az épület tömege, tetőformája, a középső rizalit, a homlokzati díszék, a nyílászárók osztása, az utcafronti terasz jelentős építészeti örökséget képvisel.

21. Épület címe: Bezerédj u. 2/c

Megnevezés: Metodista egyház

A villa az egykori tisztviselőtelep Bezerédj utcai épületcsoportjához tartozik, amely még a XX. század első harmadában jött létre, építtetője Koncz Kálmán környékbeli főjegyző volt. Az épület tömege, tetőformája, a gyönyörű nyílászárók körüli és párkány díszék, a rusztikus elemek, a középső rizalit teraszos megoldása jelentős építészeti örökséget képvisel.

22. Épület címe: Dombó Pál u. 9.

Megnevezés: Lakóépület

A családi ház Laurisch Károly járási kéményseprő mester számára épült a XX. század elején. Az épület utcai homlokzatának elemei, a téglaarchitektúrás homlokzati kialakítás, a nyílászárók körüli díszítés, a díszes záró párkány, jelentős építészeti örökséget képviselnek.

2004-ben az épület udvari részét átalakították. A főhomlokzatot az eredeti állapotnak megfelelően újították fel.

23. Épület címe: Kölcsey Ferenc u. 7.

Megnevezés: Lakóépület

A családi ház 1930-as években épült, Siprikó János hercegi tiszt építtette. A háború után Dubovánszky Dezső lakatos lakóháza és műhelye volt. Az épület tömege, a tetőformája, valamint az utcai homlokzaton a dór portikusz imitáció és a fölötte lévő timpanon jellegű oromzat a körablakkal, a falba félig besüllyesztett oszlopok megoldása, a párkányok és a nyílászárók körüli díszek, építészeti értékeket képviselnek.

24. Épület címe: Kölcsey Ferenc u. 11.

Megnevezés: Lakóépület

A kisméretű családi ház 1938-ban épült. Az utcai homlokzaton az íves oromfal megoldása együttesen a padlásablakkal, építészeti értéket képvisel.

25. Épület címe: Kölcsey Ferenc u. 15.-15/a

Megnevezés: Lakóépület

A családi ház 1930-as években épült. Az épület utcai homlokzati elemei, úgymint a homlokzati tagozatok, a kapualj az íves áthidalóval és föléje emelkedő oromzattal, építészeti értékeket képviselnek.

2005-ben a lakóépület tetőfedés felújítása, a homlokzat vakolatjavítása, a bejárati fa kapu cseréje (az eredetinek megfelelően), a nyílászárók felújítása elkészült.

26. Épület címe: Vörösmarty Mihály u. 2.

Megnevezés: Lakóépület

A lakóépület belvárosi polgári házak egyik legszebbike, építője és tulajdonosa a neves kőműves Farkas család volt. Az épület jellege, árkádos tornác és torony a bejáratnál, a három oldalról épülettel körülhatárolt terasz, a tető formája, a nyílászárók osztása és homlokzati díszek építészeti szempontból meghatározóak.

Az épület az eredeti állapotban megmaradt. A lakóépület tetőszerkezete, a tetőfedés felújítása, a tetőkibúvó szerelése 2005-bentörtént. 2016-ban a mellette lévő épülettel együtt eredeti formájának megfelelően teljesen felújították.

27. Épület címe: Vörösmarty utca 19.

Megnevezés: Polgári lakóház

Az épületben Marczell György (1897-1979) gimnáziumi tanár, festőművész lakott feleségével Ritzl Olgával (akinek édesapja ismert postamester volt) és Noémi leányával. A lakóház emeleti részén volt a műterem.

Marczell György 1897. augusztus 11-én született Budapesten. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Tardos-Krenner Viktor, Révész Imre, Vaszary János, Rudnay Gyula és Csók István voltak a mesterei, az utóbbi mellett tanársegédként is működött. 1923-tól Dombóváron tanított az Esterházy Miklós Nádor Katolikus Főgimnáziumban.1944-ben az épület fennállásának 15 évfordulójára készítette el a gimnázium épületének második emeletén a Szent Imre élete c. nagyméretű seccóját. Kiemelkedő pedagógusi munkásságával fiatal dombóvári festő- és művésznemzedék sok tagját indította el a pályán: Kaponya Judit, Majoros János, Radó Károly, Sarkantyu Simon, Ujváry Lajos, Vati József. Kedvenc visszatérő témája a muzsikáló, zenében elmerülő ember. Ő és lánya Noémi is kiválóan játszott hegedűn, a zene, a közös muzsikálások, fellépések a dombóvári polgári értelmiségi életmódjuk szerves része volt. Több alkotása a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, helyi magángyűjtőknél is találhatók alkotásai, emellett a Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény is hagyatékként őrzi több festményét.

Az épület jó állapotú, a nyílászárók körüli díszek, az utcai homlokzat jellege, a párkányt alátámasztó konzolok építészeti értéket képviselnek.

28. Épület címe: Vörösmarty Mihály u. 53.

Megnevezés: Lakóépület

Az épület utcával párhuzamos gerincű, nyeregtetőzetű, macskalépcsővel lezárt tűzfalával jellemző volt a belvárosi beépítésekre. A nyílászárók rendje, különleges osztása, a homlokzati díszek együttese építészeti értéket képvisel. Az udvari oldalon az épület még az eredeti háború előtti állapotát mutatja.

29. Épület címe: Arany János tér 15/a

Megnevezés: Lakóépület

A „Szilák-ház” névadója a Döryek neves kovácsmestere volt. Az épület a legrégebbi városrészen található, a XX. század elején épült. Az építészeti értékeket az utcai homlokzat jellegében találjuk. Az épület homlokzatának plasztikáját a rusztikus tagozatok, a pilaszterek, a nyílászárók körüli díszek, a záró párkány együttesen alkotják. A bejárati kapu íves áthidalóval a kor beépítési stílusát tükrözi. Az épület rossz állapotú.

 

30. Épület címe: Arany János tér 16.

Megnevezés: Lakóépület

Építtetője a XIX. sz. végén Reiner Adolf gabonakereskedő, a zsidó hitközség akkori vezetője volt. Az épület a legrégebbi városrészen található. Itt működött 1907-től a Tolnai Polgári Takarékpénztár Rt. és rövidebb ideig az Ács-féle Bankház és szatócsbolt is. Az épület udvarán egy nagy magtárépület is állt, amely II. világháború után gabonafelvásárló hely lett, majd az ÁFÉSZ használta. A kétemeletes épület utcai homlokzatán szecessziós elemek láthatók. A homlokzati tagozatok, a rusztikus földszinti rész kapualjjal egyik oldalán, a pilaszter fejdíszek és az erőteljes záró párkány együttesen alkotják az épület homlokzati plasztikáját. Igen rossz állapotú.

31. Épület címe: Arany János tér 26.

Megnevezés: dr. Riesz József (1880-1944) volt lakóháza

1864-től ennek az épületnek a helyén levélszedő helyként működött az első posta Dombóváron. Később a házat a Deutsch nevű gabonakereskedő építette át. 1910-től volt a ház lakója és tulajdonosa dr. Riesz József „a szegények orvosa”. A lakóépület telkén álló gabona raktárat kereskedők bérelték, pl. Neiser és Fein család. 1945-től a Kőszegi család tésztagyára kezdte meg működését az épületben, majd az üzemet államosították.

dr. Riesz József Marikován született, középiskolai tanulmányai elvégzése után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát, majd pályáját a budapesti Szent Rókus és Szent István kórházakban kezdte. 1906-ban került Dombóvárra MÁV orvosnak. 1911-ben megalakította az Egészségügyi Társaságot, melynek célját a gyermekhalandóság, a tbc, és más járványos betegségek leküzdésében jelölte meg. 1912-ben községi orvosnak is megválasztották. A világháborúban 36 hónapon keresztül teljesített harctéri szolgálatot, mint tartalékos ezredorvos szerelt le, és folytatta orvosi praxisát Dombóváron. Virilis jogon tagja volt a vármegye törvényhatóságának, elnöke a Vöröskereszt Egyletnek. 1918 őszétől a helyi gimnáziumban, 1927-től az Orsolya rend Tanítóképzőjében egészségtant tanított, ugyanezen évben alapította a Dombóvári Önkéntes Mentő Egyesületet. Minden tanév végén jelentős összegű adománnyal támogatta a szegény sorsú tehetséges tanulókat. Több kisvaszari, szőlőhegyi, pulai szegény gyermek továbbtanulásának kosztot és szállást biztosító hajléka volt a Riesz ház. Az 1944. június 26-án deportált zsidók között volt.

Borsos Miklós Riesz Józsefet ábrázoló szobrát 1973-ban állították fel a Városi Kórház előterében. 2014-ben az önkormányzat emléktáblát helyezett el az Erzsébet utcai épület falán dr. Riesz József életműve, munkássága előtt tisztelegve.

 

32. Épület címe: Erzsébet u. 2. 

Megnevezés: a volt községháza

Az első községháza a Kossuth Lajos utca sarkán épült, félig földbe vájt vályog épület volt. 1883-ban írtak ki pályázatot egy új községháza felépítésére, a kiírásban tanácsterem, irodahelyiség, jegyzőlak, tömlöc is szerepelt. Az új épület az Erzsébet u. 2-ben épült fel. Építője a tolnai Wittinger Sándor volt, (az Ivanich házat is ő építette 1904-ben). Az épület homlokzata a megépülésekor igen díszes volt szárazkapu bejárattal, balról a hivatali helyiségekkel jobbról a főjegyzői lakással. Itt lakott és dolgozott többek között Illés Gyula (1868-1924) főjegyző (a költő Illyés Gyula nagybátyja), akinek többek között nagy érdemei voltak a gimnázium megnyitásában, a Szent Orsolya rend megtelepedésében, a Járásbíróság létrehozásában. Ebben az épületben volt unokaöccse, Illyés Gyula (1902-1983) író, költő „kosztos diák” gimnáziumi tanulóként1913 szeptember 1-től 1914. szeptember végéig. 1927-ben a Dombóvári Önkéntes Mentő Egyesület létrehozásakor (létrehozója, ügyvezető igazgatója dr. Riesz József orvos volt) a mentőautó, továbbá a locsoló kocsik az épület hátsó udvarában nyertek elhelyezést. 1946-ban egyesült Dombóvár és Újdombóvár, ezt követően 1947-től az új községháza szerepét az 1943-ban utolsóként épült Esterházy épület vette át (a mai Városháza).

33. Épület címe: Erzsébet u. 18.

Megnevezés: Lakóépület

A simontornyai bőrgyárat létrehozó család oldalágaként Fried Sándor és Ede építtette, monogramjukat őrzi a míves vaskapu kovácsolt díszítése. Az épület a legrégebbi városrészen található, a XIX. század végén épült. Az építészeti értékeket az utcai homlokzat jellegében találjuk. A homlokzati tagozatok, a pilaszterek, az erőteljes záró párkány és a nyílászárók körüli díszek, a bejárati kapu íves áthidalóval együttesen alkotják az épület homlokzatának plasztikáját.

34. Épület címe: Erzsébet u. 48.

Megnevezés: Lakóépület

Az épületnek történelmi értéke van, itt született és élt a Doberdónál hősi halált halt a Szepessy László költőnk (1880-1915). A lakóépület homlokfalán Szepessy László domborműves arcképével díszített emléktábla látható, amelyet Fetter Károly dombóvári szobrászművész készített 1927-ben.

 

35. Épület címe: Erzsébet u. 99.

Megnevezés: paraszti lakóház

A lakóház több generáción keresztül a gazdálkodó Bencze család tulajdonát, otthonát képezte. A család kisparaszti gazdaságot működtetett, gazdálkodásukra a helyi hagyományok követésének és a nagy társadalom kínálta újítások kipróbálásának – alkalmazásának sajátos egyensúlya volt a leginkább jellemző. Bencze Ferenc (1912-1978) és testvére Bencze József (1914-1987) leszármazottai a parasztgazdaság eszközkészletét a Dombóvári Városszépítő Egyesületnek ajándékozták 2006-ban. A kiállított anyag az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott, a helytörténeti gyűjtemény mögötti raktárépület kiállító egységében nyert elhelyezést.

Az Erzsébet utcai lakóház sajátossága, hogy az utolsó olyan épület településünkön, amely gangjának, (pitar) utcai, homlokzati része nem került beépítésre, ezáltal megőrizte XIX. századi eredeti formáját.

36. Épület címe: Teleki u. 55.

Megnevezés: Csuta Csárda

Az épület forgalmas utcasarkon helyezkedik el. A bejáratot megjelöli a tető fölé emelkedő oromzat és díszes sarok pilaszterek. Két utcai homlokzatnak értéket erőteljes, díszes záró párkány növeli.

A Csuta Csárda a XX. század elején épült. Elődjének tekinthető a XIX. század közepén a korabeli iratokban említett csárda a Somogyba vezető országút mentén, melyet a betyárok előszeretettel látogattak. A mai napig szinte eredeti állapotban megmaradt. A bejárat feletti előtetőt, amely tetősíkjának folytatása volt, lebontották. A háromszögű oromzaton díszeket levertek és simára bevakolták. A Teleki utcai homlokzatán az egyik ablakot befalazták. 2006-ban homlokzatot és nyílászárókat önkormányzati támogatással felújították.

37. Épület címe: Ady Endre u. 28.

Megnevezés: Lakóépület

A lakóépület jelenleg utcasarkon helyezkedik el. Moldoványi Ede helyi bútorgyáros tulajdona volt. Az épület mögött egy kisebb üzemcsarnoka is működött. A pilaszterekkel körülhatárolt eredeti fa kapu és a díszítőszerű attika az épület főpárkánya felett védendő értéket képvisel. A nyílászárók osztása, a nyílászárók körüli díszítés, az egész homlokzat jellege értékesnek nevezhető.

 

38. Épület címe: Ady Endre u. 34.

Megnevezés: Lakóépület

Az épületet Rédenbach család építette, „tutyis háznak” nevezték (kézzel és géppel is kötött a család eladásra szánt kapcát, tutyit, egyéb portékát). Az épület középső rizalit, a nyílászárók rendje, osztása és a homlokzati díszek jelentős építészeti értéket képviselnek.

39. Épület címe: Ady Endre u. 55.

Megnevezés: Lakóépület

Szárazkapus bejárattal rendelkezik. A század elején 1907-től a helyi alapítású Polgári Népbank épülete volt. Az 1929 előtt a községi adóhivatal működött benne. A homlokzati tagozatok, díszek, a nyílászárók rendje, a nyílászárók körüli díszek alakítják az adott homlokzati jelleget, amely jelentős építészeti értéket képvisel.

2002-ben megtörtént a lakóépület üzletté való átalakítása, ami magában foglalta az utcai homlokzaton két szimmetrikusan helyezkedő ablak kibontását és helyette két bejárati ajtó beépítését kis lépcsőkkel.

40. Épület címe: Ady Endre u. 60.

Megnevezés: Lakóépület

Kosztolányi Géza főmozdonyvezető építtette, később a Laurisch család tulajdonaként bérházként működött. Az épület utcai homlokzata jelentős építészeti értéket képvisel, többek között a homlokzat jellege, a nyílászárók rendje, osztása és a homlokzati díszek.

Az épület szinte az eredeti állapotban megmaradt. 2003-ban kisebb belső átalakítás és homlokzat felújítás történt. A teljesen felújított épületben jelenleg orvosi rendelő és a REHA Orvostechnikai Eszközöket Előállító és Forgalmazó Kft. működik.

41. Épület címe: Ady Endre u. 67.

Megnevezés: Farkas Viktor (1925-2008) postás háza

Farkas Viktor régi földműves család sarja volt. (A kiterjedt rokonság tagjai kiemelkedő közösségi tisztségeket is betöltöttek, közülük többen voltak bírók, Farkas Ferenc (1863-1944) településünk történetében a leghosszabb ideig, 20 esztendőn át töltötte be e tisztséget.)          Az édesapa, Farkas József irányításával működő gazdaság központja a korábbi Andrássy ma Ady Endre utca 67. szám alatt volt. A gazdálkodást fia tőle vette át, ám a második világháborút követő évtizedekben megalakult termelőszövetkezetek egyikébe sem lépett be, a művelt és birtokolt földjét az állam készszerrel elvette. Ezt követően postásként dolgozott, így ismerték a Dombóváriak. Később az Allende lakótelep megépítésekor szülőháza, a nagy paraszti porta kertjéből nagy területet elvettek.

A paraszti porta, az épület az Ady utca régi képét, hangulatát tükrözi fa léckerítésével, faoszlopos gangjával, a főépülethez kapcsolódó arra merőleges gazdasági melléképület az ajtó és az ablak körüli tégladíszítésével, fakapus bejáratával történeti és építészeti értéket képvisel.

42. Épület címe: Béke u. 10.

Megnevezés: Lakóház – a Fatelítő egykori „munkáslaktanyája”

Az épület 1914 körül épült. 1922 és 29 között a vasutas telep első iskolája működött benne. Masszív tömege, tetőformája, a fedett kétszintes alsó szinti árkádos terasz és a homlokzati fadíszítések építészeti értékeket képviselnek.(Földszinti része több funkciót töltött be az évek során: fürdők, kultúrterem, fotólabor, stb.)

A tetőszerkezet és tetőablakok felújítása, a héjalás cseréje 2004-ben megtörtént. A felújításra fordított összeg egy részét önkormányzati támogatásból fedezték.

43. Épület címe: Kórház u. 2.

Megnevezés: a volt újdombóvári községháza

A kétszintes épület 1927-ben épült és Újdombóvár községházaként szolgált. Tervezője Pillech Andor budapesti mérnök volt. Az akkori jegyző is az épületben lakott. Az épület tömege, tetőformája, a középső rizalit a tető felé emelkedő oromzattal, a bejárat plasztikus megoldása, a nyílászárók szimmetrikus elrendezése és az íves padlásablak jelentős építészeti örökséget képvisel.

Copyright © 2020 Dombovar.hu Minden jog fenntartva.
palyazat