Tilinger Sándor munkássága

Tisztelt Olvasó!

Az eddigiektől eltérően azt kértük az értéktár bizottság által felkeresett ma is aktív, szakmájuk területén, továbbá településünk szempontjából is jelentőset alkotó személyektől, hogy egyes szám első személyben fogalmazzák meg, írják le szakmai tevékenységüket, munkásságukat, vállalkozásuk történetét. Úgy gondoltuk, hogy az így készült tartalmak személyesebb hangvételűek, ezáltal közelebb hozzák az érdeklődőkhöz az adott témát, a tisztelt Olvasó pedig első kézből kaphat információt a bizottság által elfogadott, a helyi értéktárba került értékekről.

Az értéktár bizottság nevében tartalmas időtöltést, jó olvasást kívánunk!

Tilinger Sándor fényképész munkássága

Így történt

A fényképezéssel való megismerkedéstől napjainkig…

• 1958: első fényképezőgépem „ Pajtás” majd „Utitárs” 6×6-os boxgép. Eleinte a Koncz, Streit, Erzsébet fényképészek hívták elő a filmeket és másolták 6×6-os méretre. Később a kamrában (sötétben) másolókerettel, tányérban hívtam elő a képeket.

• 1960: bátyám „Fed-2” gépével is készítek képeket, majd a kis „bakelit” nagyítóval már levelezőlap méretű képeket is nagyítok. A MÁV Fűtőház fotólaborjában igazi nagyítógéppel ismertet meg Gyimesi József (?!). Kontsak Sándor barátommal  (ő fényképésznek tanult) kézzel színezett képeket készítünk. Egy példányát a mai napig őrzöm. Fotós ismereteimet a Gyulai-féle „Fotóiskola” és a népszerű un. „Csikos könyvek” sorozatból és a Fotó című folyóiratból is szereztem.
• 1963: a Művelődési Otthonban (a legendás Korona) Balásy Gyula kezdeményezésére és szervezésében Fotószakkör alakul melynek alapító tagja lettem. Heti egy alkalommal előadásokon ismerkedtem a fényképezés történetével, és a kidolgozás fortélyaival. Ebből a szakkörből alakult ki az országos hírűvé vált Dombóvári Amatőr Film Klub.
• 1965-1969: az első fotópályázaton (helyi) két képpel vettem részt. Egyik kép látható volt az országban vándorló „Szobor és Ünnep született” című Kossuth-szoborcsoport történetét bemutató vándorkiállítás tablóján (2008-2010). Megismerkedem az amatőr-filmezéssel is. Részt veszek az évente megrendezett nyári alkotótáborokban, ahol elsősorban néprajzi témájú filmeket készítek, különösebb sikerek nélkül. A „Három veterán Tolna megyében” című Raffay Anna filmrendező rendezésével készült dokumentumfilm dombóvári Kiss Jánost bemutató részének voltam az operatőre. Tagja lettem a Tolna Megyei Fotóklubnak egészen megszűnéséig. A Magyar Amatőrfilm Szövetségnek is tagja lettem.
• 1967: négyhetes bentlakásos Ifjúsági Klubvezető képzésen vettem részt. A Vasutas Kultúrotthonban (más néven „Vaster”) ifjúsági klubot szerveztem és vezettem. Zenekarokat és előadókat hívtunk szerepelni (Dogs, Kék Csillag, Syrius, Bergendy, Metró, Máté Péter, Fenyvesi Gabi, Szécsi Pál, Básti Lajos, Keres Emil, Kürti Papp László, Veres Péter, Ronyecz Mária, – pár név a sok közül). Kiállításokat is rendeztem tehetséges helyi fiataloknak: Kún Szilárd, Keller Mátyás, Illés Tamás.
• 1969-1972: „Camera-69” néven fotó- és filmklubot alapítottam és vezettem a megszűnt ifjúsági klub helyett. A fiatal filmesek sikeresen szerepeltek a filmszemléken. Az 1971-es Gyulán rendezett Országos Amatőrfilmes Alkotótáborban készített „Mi lesz velük” című dokumentumfilmem I. díjat nyert. A fotósok is sikeresen szerepeltek kiállításokon (Ozorai Gábor, Dombai István). Az általam forgatott, laborált, durván vágott „Káposztasavanyítás” című film más alkotók neve alatt az Országos Néprajzi Filmfesztiválon I. díjat nyer.
• 1974: az egyéni utat választva, – de kapcsolatban a helyi fotósokkal – megvettem első komolyabb technikámat: Pentacon Six 6×6 gépet, nagy látószögű és 180-as telét. Kialakítottam saját laboromat (a konyhában), egy Krokus nagyítógéppel. Itt dolgoztam ki a képeket. Színes diahívással is foglalkoztam, természetesen a 8 mm-es filmjeimet is itt laboráltam.
• 1975: meghívást kaptam megyei középiskolás kulturális rendezvény fotózására. Ekkor jelentek meg képeim először a sajtóban (Szövetkezeti Híradó, Tolnai Népújság).
• 1975-1979: a megyében rendezett megyei és országos ifjúsági rendezvények fotózására kaptam felkérést. Országos Ifjúsági táborokban (Néprajzi, Honismereti, Ifjúsági) dolgoztam fotósként. Dombóváron (a Hotel sarkán) hosszú időn keresztül volt látható a „KISZ-szemközt” képekkel teli, a város eseményeit bemutató hirdető, melynek képeit készítettem. A Tolnai Népújság dombóvári tudósítója lettem.          Jelentősebb megjelent fotósorozataim: Ilyenek vagyunk (fotósok), Elment a kisvonat (a megszűnt gazdasági vasútról), Dombóvár köztéri szobrai (csak Dombóvárról jelent meg akkoriban ilyen anyag, ez képezte a Dombóvár monográfia e témájú rész alapját), Két kerékkel a Balatonra (Szekszárdtól-Balatonfenyvesig).                                                                       Az Apáczai Csere János Szakközépiskolában Lehoczky tanár úrral fotó és filmszakkört vezettem. Résztvevője voltam az ország más részein rendezett fotós alkotótáboroknak (Gyula, Szeged, Dombóvár). Képeimmel szerepeltem fotópályázatokon és kiállításokon. A Népművelési Intézetnél fotószakkör-vezetői vizsgát teszek és Művészeti Oktatói engedélyt kaptam. Első önálló kiállításom (nem a meghívón megjelölt helyen) a megnyíló új Művelődési Otthonban volt látható.
• 1980: elnyertem a Megyei Tanács Művészeti Ösztöndíját. Az országos és nemzetközi hírű szekszárdi kerékpárversenyző Halász testvérekről készítettem fotósorozatot. A képek a megyei kerékpáros szövetség (! ?)  tulajdonában vannak.
• 1980-1986: gyerekszakkört vezetek a Művelődési Otthonban. „Barátunk a Fénykép” elnevezésű országos versenyen a szakkör VI. helyezést ér el. Meghívást kaptunk az országos fotóstáborba.
• 1988-2000: rövid kihagyásokkal veszek részt fotópályázatokon. Itt közrejátszik a fotózásban bekövetkező változás, a nyersanyagok hiánya, megszűnése. Az analóg technika becsomagolva a raktárba kerül.
• 2000: intenzívebben kezdek fotózni és szerepelni országos fotópályázatokon. Áttérek a digitális fotózásra, újból tanulnom kell a mai napig is az elektronikus kidolgozást. Ismét fotópályázatokra és kiállításokra küldöm képeimet. A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Szövetsége pártoló tagja lettem, (ma már nem) és az általuk kezdeményezett Magyar Fotográfia Napja – (augusztus 29.) – alkalmából a Művelődési Házzal karöltve kiállításokat rendezünk. Kiállítottak: Baricz Kati, Móser Zoltán, Máté Réka, sikerült a megyei fotósoknak is közös kiállítás rendezni, „Fotó és a fotográfus” témájú, Orbán Balázs kiadatlan fotóiból válogatás, Fotóművész Szövetség Senior csoport kiállítása. „Dombóvári Fotósok Baráti Köre” néven rendeztünk közös bemutatkozást a Pál-Napi Vigasságokon és a Civil-Fesztiválon, szerepeltünk az első igazi közös megnyilvánuláson a Kaposváron rendezett Pannónia Fotószalonon.
• Elindítottuk a Szabadtéri Fotókiállítás egynapos rendezvényt, melyet több alkalommal sikerült megrendezni.
• 2011 márciusától – decemberig „TÁMOP” pályázat segítségével fotótanfolyamot tartottunk a Művelődési Házban, 2012. januárban fotókiállítást rendeztünk a tanfolyam résztvevőinek fotóiból.
• 2012. január 18-án megalakult a Légy képben Fotóklub, a jelenlévők a klub vezetőjének választottak. Októberben lemondtam, 2013. július 30-án kiléptem a klubból, azóta a Somogyi Fotóklub tagja vagyok és az ő nevük alatt szerepelek pályázatokon és kiállításokon.
• ….Az elmúlt 60 év alatt készült sok ezer negatívon őrzött kép (1971-ig készültek zöme megsemmisült) dobozokba zárva várja sorsát. Képeim ez idő alatt megjelentek: az Ifjúsági Magazin, Magyar Ifjúság, Új tükör, Népsport, Tallózó lapokban. A városban működő üzemek részére is készítettem bemutatkozó- és termékkatalógusokba, naptárakba fotókat.

Könyvekben is láthatók képeim: az 1978-ban megjelent „A hős életútja-Húszéves a Dombori KISZ-tábor” című könyv fotóanyagát adtam, 75 éves a dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium (1988), A dombóvári kórház 25 éves (1994), Dombóvár című monográfia (1996), 100 év Dombóváron, Dombóvár tegnap és tegnapelőtt, a legújabb dombóvári monográfia, Vujity Tvrtko Menekülés a pokolból című könyvben is találkozhatnak képeimmel. A Dombó Art című kiadvány, Dombóváriak a nagy háborúban című könyv, Szeri Árpád: Tolna megye Történelmi Atlasza című munkájához fotók, az 50 dombóvári arcképvázlat című kiadványban, a Tolna Megyei Népújság Almanach kiadványaiban és az „Osztálynapló 2011”-ben is láthatók fotóim.

Wessely Gábor szerkesztette „MentsVÁR” c közéleti és művészeti magazinban több alkalommal jelentek meg fotósorozataim. A Szuperinfó Kiadó 52 lapos (heti) naptárában láthatók helyi-jellegű fotóim, a Tüskei Horgásztóról készült (12 lapos) naptár, Tamási város kiadásában is készült fotóimmal dombóvári falinaptár.

A Tinódi Házban Varga Géza emlékfotó, az Apáczai Csere János Szakközépiskolában Mészáros tanár úr, Bundi bácsi fotója látható, a Kaposszekcsői Közösségi Házban is látható fotóm. A ceglédi Kossuth múzeumban megtalálható a Kossuth-szoborcsoportról készült fotósorozatom, abudapesti Kegyeleti Múzeumban szintén őriznek Horvay vonatkozású fotóimból. Baki Péter festőművész, Lányi Péter zongoraművész, Buzánszky Jenő labdarúgó, Pataki Ferenc fejszámolóművész, Baricz Kati fotóművész, Móser Zoltán és Alapfy Attila, Halas István fotóművészekről is készültek képeim és van tulajdonukban fotóm. Sok dombóvári és környékbeli családban találhatók képeim, melyek keresztelő, esküvő, temetés vagy más rendezvényen készültek.

Jelenleg az évek során készült képeket igyekszem rendezni, továbbá válogatni, archiválni a negatívokat, képeket.

Közel 180 alkalommal szerepeltek fotóim zsűrizett fotópályázatokon.

65 hazai és nemzetközi csoportos és 48 egyéni kiállításon voltak láthatók képeim.

Tilinger Sándor

Dombóvár, 2020. november 24.

Díjak, elismerések

1975 – „Kiváló propagandista” plakett, fiatalok életét bemutató fotóiért

1978 – KISZ KB „Dicsérő Oklevél” ifjúságot megörökítő fotóiért

1979 – Kiskunhalasi Határőr SE. „Emlékplakett Lovassportot Népszerűsítő Fotóiért                               és írásaiért”

1979 – Művészeti oktatói működési engedélyt kap (Fotókör vezetésére) a                                                Népművelési Intézettől

1980 – Megyei Művészeti Ösztöndíjat nyer  (kerékpárversenyzőkről készített                              anyagával)

2012 – Dombóvári „Civil Díj” – önzetlen, közösségeket segítő munkáért

2017 – „Dombóvár Város Elismerő Díszjelvénye” több mint 50 éves fotós                                              munkásságáért

Tilinger Sándor több mint ötven éve van jelen a város, a megye és az ország fotós életében. Fotói közel 180 alkalommal szerepeltek zsűrizett fotópályázatokon, 65 hazai és nemzetközi csoportos, továbbá 48 egyéni kiállításon láthatták képeit az érdeklődők. A Tolnai Népújságban 1975-ben jelent meg először fotója, azóta közel 35 éven keresztül jelentek meg anyagai a városról 2011-ig.

A Kossuth szoborcsoportról és alkotójáról készített fotósorozata Szobor és Ünnep született vándorkiállítás részeként több éven keresztül járta az ország városait, a Ceglédi Kossuth Múzeumban, Monokon is láthatták kiállított munkáit. Fotói számtalan kiadványban, könyvben és családoknál megtalálhatók. Nagyon sok dombóvárival szerettette meg a fotózást, tanácsaival segítette, segíti a hozzá fordulókat. A város jellegzetes „bajuszos” személyisége, vállán fotóstáskájával szinte minden rendezvény megörökítője. Tilinger Sándor a fotózást mindig főállása, munkája mellett a családja támogatásával végezte és végzi ma is, már természetesen, mint nyugdíjas.