Információk a Kapos-hegyháti Natúrparkról
(forrás: Magyar Natúrpark Szövetség)
A natúrparki cím elnyerésének dátuma: 2018. 09. 14.
A natúrpark területe: 14 településen 344,4 km2
A natúrpark települései: Csibrák, Dombóvár, Döbrököz, Dúzs, Hőgyész, Kalaznó, Kisvejke, Kurd, Lengyel, Mágocs, Mekényes, Mucsi, Nagyhajmás és Závod
A natúrpark képviselője és működtetője: Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület (7200 Dombóvár, Bezerédj utca 14.)
Természetföldrajzi, természeti és táji jellemzők:
A natúrpark területe közép-és kistáji szinten átmenetet képez a Külső-Somogy, a Tolnai-Hegyhát és Völgység között. A natúrpark a Hegyhát Baranya megye északi és Tolna megye déli részén fekszik, ahol a Zselic valamint a Mecsek hegység húzódik. A területen elhelyezkedő falvak többségi úgynevezett „hegyháti” identitással rendelkezik a korábban kialakult domborzatnak köszönhetően. A területet a Kapos folyó és a Hábi patak szeli át. A natúrpark felszíni földrétege némely területen agyagos üledékkel másutt pedig iszapos és üledékes illetve tőzeges felszínű. Néhol folyóvízi eredetű homokkal valamint löszös talajjal is találkozhatunk. A natúrpark központi „magja” egy nagy kiterjedésű összefüggő erdőterület, amelynek nagyobb része Nagyhajmási dombok és Lengyel-Hőgyészi erdők néven a közösségi jelentőségű élőhelyeket magában foglaló Natura 2000 hálózat részét képezik. Az erdők cserje- és lágyszárú szintjén számos természetvédelmi oltalom alatt álló ritkaság fordul elő. Az intenzív vadgazdálkodás is összefüggésben van az igen gazdag nagyvadállománnyal. A natúrpark területén számos hüllő és kétéltű nagy egyedszámú faj található.
Kulturális és társadalmi jellemzői:
A natúrpark területén található 14 település lakossága 27 082 fő volt 2015-ben, amely az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott. A natúrparki települések nagyobb része Tolna, kisebb része Baranya megyében található. A natúrparki térségen belül fontos közlekedési tengelyét számos közút és vasúthálózat köt össze. A natúrparkot átszelő megyehatár elsősorban adminisztratív szempontból jelent éles választóvonalat. A térség DK-i részén fekvő völgységi településeket (Mucsi, Kisvejke, Závod) gazdasági kapcsolatai is a Völgység „fővárosa”, Bonyhád felé kapcsolják be. A natúrparki térség É-i és D-i településsora között a Hegyhát dombvonulata a közúthálózat kiépülése és a motorizáció terjedése óta egyre élesebb határt képez. Kiemelkedő fontosságú adottság, hogy a Kapos–hegyháti Natúrpark közvetlen környezetében két további natúrpark, a Hét patak gyöngye Natúrpark és a Koppányvölgy Natúrpark működik.
A Kapos-hegyháti Natúrpark főbb turisztikai célpontjai:
A natúrparki térség épületállományának nagyobb részét a lakóházak és gazdasági épületek alkotják. A natúrparki térség épített örökségének fontos elemét képezik a kastélyok, kúriák, és a hozzájuk kapcsolódó uradalmi gazdasági épületek. A térség települései közül kiemelkedik Hőgyész, ahol két kastély- a Mercy-Apponyi-kastély valamint a Lichtenstein-kastély és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek a település karakterének és épített örökségének meghatározó elemei. A natúrparki térség épített örökségében kiemelt szerepet kapnak a szakrális jellegű épületek, építmények. A templomok, kápolnák, valamint a kisebb léptékű kálváriák, utcai kápolnák, feszületek és szentek szobrai nem csak az itteni városok, falvak vallásos lakóinak életében töltenek be fontos szerepet, hanem a települések karakterének is meghatározói. A térség lakosságának életében búcsújáró helyként különleges szerepet tölt be a Csicsói kápolna és Szentkút. A natúrpark területén található többek között a Szőlőhegyi valamint a Papdi kápolna. A térség kisebb léptékű szakrális építményei a kálváriák, az utcai kápolnák, a feszületek és a különbözőszentek szobrai, amelyek számos településen felfedezhetnek, az érdeklődök.